Szirénfalva

Szirénfalva (Ptrukša)
A görögkatolikus templom
A görögkatolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1281
PolgármesterTakács Sándor
Irányítószám076 77
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség461 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület6,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 10″, k. h. 22° 08′ 30″48.486111, 22.14166748.486111°N 22.141667°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 10″, k. h. 22° 08′ 30″48.486111, 22.14166748.486111°N 22.141667°E
Szirénfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirénfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szirénfalva (1899-ig Ptruksa, szlovákul: Ptrukša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagykapostól 11 km-re délkeletre, a Szirén-patak mellett, a Latorca jobb partján fekszik. A Szirén eredendően a Latorca egyik mellékága volt, mely a Latorcából indult és oda is érkezett. Az 1950-es folyószabályozás hatására a Szirén jelenleg a Latorca egyik holtágából indul és később egy másik holtágba érkezik, így a Szirén már nem folyik tovább. A Szirén a község alacsonyabb fekvésű házai alatt kanyarodik délnek. A falu egyik fele dombra épült, melyet Matyi-dombnak hívnak. Három tóból álló halastavát Palakcsának nevezik.

Nevének eredete

Eredeti nevét az egykori birtokos Puxay családról kapta. 1913-óta Szirénfalva a neve, arról a patakról, amely mellett fekszik.

Története

A települést a 13. században alapították, első írásos említése 1281-ből származik. 1427-ben 2 nemesi kúria és 8 jobbágyház állt a faluban. 1599-ben egy nemesi kúriája és 10 jobbágyháza volt. 1715-ben 3, 1720-ban 2 háztartása adózott.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „PRUKSA. Magyar falu Ungvár Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kaposhoz két mértföldnyire, határja jó termékenységű, vagyonnyai is jelesek, első osztálybéli.[2]

1828-ban 61 házában 405 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ptruska, magyar-orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Ungvárhoz nyugot-délre 2 1/2 mfdnyire: 11 romai, 183 g. kath., 162 ref., 3 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal, nagy erdővel, s egy révvel a Latorcza vizén, mellyen a Bodrogközbe járnak által. F. u. Szerencsy István örök., Csathó, Tabódy, Orosz stb.[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

A második világháború után területének mintegy háromnegyedét Ukrajnához csatolták.

Népessége

1910-ben 707-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2001-ben 544 lakosából 518 magyar és 23 szlovák volt.

2011-ben 512 lakosából 441 magyar és 60 szlovák volt.

Nevezetességei

  • A Pallagcsa (-tó) ma már 3 részből áll és az egyik részbe érkezik be a Szirén folyó. A falu környezete nagyon kellemes és nagy erdő található a falu mellett, amelyet sajnos napjainkban megritkítottak.
  • Görögkatolikus templom.
  • Református templom.

Képek a faluról és közvetlen környékéről

  • Szirénfalva görögkatolikus temploma
    Szirénfalva görögkatolikus temploma
  • Szirénfalva református temploma
    Szirénfalva református temploma
  • Csónakázás a Pallagcsán
    Csónakázás a Pallagcsán
  • Látkép a Pallagcsa első részére
    Látkép a Pallagcsa első részére
  • Az ukrán határ panoráma látképe a temetőről
    Az ukrán határ panoráma látképe a temetőről
  • A Lengőhíd - az átkelő szemszögéből
    A Lengőhíd - az átkelő szemszögéből
  • A Lengőhíd - a battyáni oldalról nézve
    A Lengőhíd - a battyáni oldalról nézve

További információk

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szirénfalva témájú kategóriát.
  • Szirénfalva hivatalos honlapja
  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Szirénfalva Szlovákia térképén
  • Eobec.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Sablon:Nagymihályi járás
  • m
  • v
  • sz
A Nagymihályi járás települései
Nagymihály (Michalovce)
Abara (Oborín) · Alsókánya (Jastrabie pri Michalovciach) · Bajánháza (Bajany) · Bánóc (Bánovce nad Ondavou) · Berettő (Bracovce) · Bés (Beša) · Budaháza (Budince) · Butka (Budkovce) · Csicser (Čičarovce) · Dénesújfalu (Sliepkovce) · Deregnyő (Drahňov) · Dobóruszka (Ruská) · Dobróka (Dúbravka) · Falkus (Falkušovce) · Feketemező (Čierne Pole) · Fogas (Závadka) · Füzesér (Vrbnica) · Gatály (Hatalov) · Hanajna (Hnojné) · Harapás (Kusín) · Hegyi (Zemplínske Kopčany) · Hór (Horovce) · Iske (Ižkovce) · Izbugya (Zbudza) · Jósza (Jovsa) · Kácsánd (Kačanov) · Hajagos (Klokočov) · Karaszna (Krásnovce) · Gézsény (Hažín) · Kisráska (Malé Raškovce) · Kisszeretva (Stretavka) · Kráskarebrény (Zemplínska Široká) · Laborcfalva (Voľa) · Lask (Laškovce) · Lasztomér (Lastomír) · Lazony (Ložín) · Leszna (Lesné) · Magasrév (Vysoká nad Uhom) · Málca (Malčice) · Márk (Markovce) · Márkcsemernye (Pusté Čemerné) · Mátyócvajkóc (Maťovské Vojkovce) · Mokcsamogyorós (Krišovská Liesková) · Morva (Moravany) · Nagycseb (Žbince) · Nagykapos (Veľké Kapušany) · Nagyráska (Veľké Raškovce) · Nagyszelmenc (Veľké Slemence) · Nagyszeretva (Stretava) · Nátafalva (Nacina Ves) · Németvágás (Poruba pod Vihorlátom) · Nyarádkelecsény (Kapušianske Kľačany) · Ordasfalva (Oreské) · Őrmező (Strážske) · Pazdics (Pozdišovce) · Pálóc (Pavlovce nad Uhom) · Pályin (Palín) · Petrik (Petrikovce) · Petróc (Petrovce nad Laborcom) · Rákóc (Rakovec nad Ondavou) · Sámogy (Šamudovce) · Solymos (Iňačovce) · Szalók (Slavkovce) · Szirénfalva (Ptrukša) · Sztára (Staré) · Tarna (Trnava pri Laborci) · Tusa (Tušice) · Tusaújfalu (Tušická Nová Ves) · Ungszenna (Senné) · Ungtavas (Kaluža) · Vaján (Vojany) · Vámoslucska (Lúčky) · Vásárhely (Trhovište) · Vinna (Vinné) · Zalacska (Zalužice) · Zemplénszuha (Suché) · Zuhogó (Čečehov)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap