Tarnóka

Ez a szócikk Tarnókáról (szlovákul Trnávka) szól. Hasonló címmel lásd még: Trnávka (egyértelműsítő lap).

Tarnóka (Trnávka)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Tőketerebesi
Rang	község
Első írásos említés	1459
Polgármester	Martina Polčová
Irányítószám	078 01
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	TV
Népesség
Teljes népesség	172 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	177 m
Terület	6,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 21° 37′ 00″48.705556, 21.61666748.705556°N 21.616667°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 21° 37′ 00″48.705556, 21.61666748.705556°N 21.616667°E
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarnóka (szlovákul: Trnávka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

Gálszécstől 3 km-re nyugatra, az Eperjes-Tokaji-hegység keleti oldalán található.

Története

A falu Purustyán várának uradalmához tartozott, 1459-ben „Tharnoka” alakban említik először. 1478-tól a Semsey, 1487-től a Tarczay és más családoké. 1600-ban 7 ház állt a településen. A 17. század elején a terebesi uradalom része, majd 1637-től egy része a homonnai uradalomhoz tartozott. A 18. századtól a Kálnássy család és mások a birtokosai. 1715-ben 1 elhagyott és 7 lakott háza volt. 1787-ben 40 házában 208 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TARNÓKA. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szemere, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Gálszécshez nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, kavitsos, 3 nyomásbéli, zabot terem, erdeje kitsiny, szőleje nints; rét, és víz nélkűl szűkölködik.”^[2]

1828-ban 34 háza és 276 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szécs-Tarnoka, orosz falu, Zemplén vmegyében, Gálszécs fil. 24 romai, 225 g. kath., 38 zsidó lak., gör. paroch. templommal, 268 hold szántófölddel. A gálszécsi urak birják. Ut. p. Vecse.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tarnóka, tót kisközség 41 házzal és 192, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Gálszécs. Hajdan Torna néven Purustyán vár tartozéka volt. 1478-ban a Sempsei családot, 1487-ben pedig Tárczai Mártont és Jánost iktatják némely részeibe, melyeket a Széchiektől vettek zálogba. E században a Csapiak is birtokosai. 1500-ban Sztrithei Ozsvátot és Tárczai Jánost s 1506-ban Sempsei Ferenczet újabb részekbe iktatják. 1569-ben Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyei Pál a földesurai, kik e birtokra királyi adományt kapnak. Az 1598-iki összeírás Homonnai Drugeth Györgyöt és Bocskay Miklóst említi. 1637-ben Drugeth György újabb részekre kap királyi adományt s 1663-ban Bocskay Istvánt és Soós Jánost iktatják némely részeibe. A XVIII. század közepe táján még mindíg a Kálnássyak s a Bocskayak bírják. Majd a báró Fischer, a Szemere, a Kálnássy, Puky, Máriássy, Pekáry és a Panity családokat uralja. Ma már nagyobb birtokosa nincsen. A községet 1663-ban a pestisjárvány is meglátogatta. Határában sok kövesült fa található. Gör. kath. temploma 1700 körül épült.”^[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 1944. november 26-án a falut a németek felgyújtották.

Népessége

1910-ben 194, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 175 lakosából 174 szlovák volt.

2011-ben 172 lakosából 169 szlovák.

2021-ben 172 lakosából 158 szlovák, 11 cigány, 3 ismeretlen nemzetiségű.^[5]

Nevezetességei

• Görögkatolikus temploma a 18. század elején épült.
• Határában horgászatra és fürdésre is alkalmas tó található.

Jegyzetek

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
5. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 30.)

További információk

• E-obce.sk
• Községinfó
• Tarnóka Szlovákia térképén